Zsoltárok 68
  • 1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára, éneke.
  • 2 Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak elõle az õ gyûlölõi.
  • 3 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el õket; a mint elolvad a viasz a tûz elõtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elõl;
  • 4 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten elõtt, és ujjongnak örömmel.
  • 5 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az õ nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek elõtte.
  • 6 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az õ szentséges hajlékában.
  • 7 Isten hozza vissza a számûzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
  • 8 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped elõtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
  • 9 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten elõtt, ez a Sinai hegy is az Isten elõtt, az Izráel Istene elõtt.
  • 10 Bõ záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
  • 11 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
  • 12 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivõ asszonyok nagy csapatának.
  • 13 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
  • 14 Ha cserények között hevertek is: [olyanok lesztek, mint] a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy [mint] vitorla-tollai, a melyek színarany fényûek.
  • 15 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, [mintha] hó esett [volna] a Salmonon.
  • 16 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
  • 17 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony [ezen] lakozik az Úr mindörökké!
  • 18 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai [hegyen] az õ szent [hajléká]ban.
  • 19 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütõk is [ide jönnek] lakni, oh Uram Isten!
  • 20 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.
  • 21 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
  • 22 Csak Isten ronthatja meg az õ ellenségeinek fejét, a bûneiben járónak üstökös koponyáját.
  • 23 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységébõl is kihozlak,
  • 24 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségbõl lakomázzék.
  • 25 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
  • 26 Elõl mennek vala az éneklõk, utánok a húrpengetõk, középen a doboló leányok.
  • 27 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
  • 28 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az õ gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei [és] a Nafthali fejedelmei.
  • 29 Istened rendelte el a te hatalmadat: erõsítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
  • 30 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
  • 31 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
  • 32 Eljõnek majd a fõemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
  • 33 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.
  • 34 A ki kezdettõl fogva az egek egein ül; ímé, [onnét] szól nagy kemény szóval.
  • 35 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsõsége az Izráelen és az õ hatalma a felhõkben van. [ (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erõt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! ]