Jeremiás siralmai 3
Magyar Szent Biblia · 66 verses
- 1 Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az õ haragjának vesszeje miatt.
- 2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
- 3 Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap.
- 4 Megfonnyasztotta testemet és bõrömet, összeroncsolta csontjaimat.
- 5 [Erõsséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
- 6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
- 7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
- 8 Sõt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
- 9 Elkerítette az én útaimat terméskõvel, ösvényeimet elforgatta.
- 10 Ólálkodó medve õ nékem [és] lesben álló oroszlán.
- 11 Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
- 12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
- 13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
- 14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
- 15 Eltöltött engem keserûséggel, megrészegített engem ürömmel.
- 16 És kova-kõvel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
- 17 És kizártad lelkem a békességbõl; elfeledkeztem a jóról.
- 18 És mondám: Elveszett az én erõm és az én reménységem az Úrban.
- 19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömrõl és a méregrõl!
- 20 Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
- 21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
- 22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az õ irgalmassága!
- 23 Minden reggel meg-megújul; nagy a te hûséged!
- 24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
- 25 Jó az Úr azoknak, a kik várják õt; a léleknek, a mely keresi õt.
- 26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
- 27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
- 28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
- 29 Porba teszi száját, [mondván:] Talán van [még] reménység?
- 30 Orczáját tartja az õt verõnek, megelégszik gyalázattal.
- 31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
- 32 Sõt, ha megszomorít, meg is vígasztal az õ kegyelmességének gazdagsága szerint.
- 33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
- 34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
- 35 Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe elõtt;
- 36 Hogy elnyomassék az ember az õ peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
- 37 Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
- 38 A Magasságosnak szájából nem jõ ki a gonosz és a jó.
- 39 Mit zúgolódik az élõ ember? Ki-ki a maga bûneiért [bûnhõdik.]
- 40 Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
- 41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
- 42 Mi voltunk gonoszok és pártütõk, azért nem bocsátottál meg.
- 43 Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
- 44 Felöltötted a felhõt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
- 45 Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
- 46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
- 47 Rettegés és tõr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
- 48 Víz-patakok folynak alá az én szemembõl népem leányának romlása miatt.
- 49 Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
- 50 Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égbõl.
- 51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
- 52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
- 53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
- 54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
- 55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó verembõl.
- 56 Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elõl.
- 57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
- 58 Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
- 59 Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
- 60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
- 61 Hallottad Uram az õ szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
- 62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
- 63 Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az õ gúnydaluk.
- 64 Fizess meg nékik, Uram, az õ kezeiknek munkája szerint.
- 65 Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
- 66 Üldözd haragodban, és veszesd el õket az Úr ege alól!