Jób 30
Magyar Szent Biblia · 31 verses
- 1 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
- 2 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
- 3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
- 4 A kik keserû füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
- 5 Az emberek közül kiûzik õket, úgy hurítják õket, mint a tolvajt.
- 6 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
- 7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
- 8 Esztelen legények, sõt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
- 9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
- 10 Útálnak engem, messze távoznak tõlem, és nem átalanak pökdösni elõttem.
- 11 Sõt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát elõttem kivetik.
- 12 Jobb felõl ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
- 13 Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
- 14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elõ, pusztulás között hömpölyögnek [ide].
- 15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar ûzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhõ.
- 16 Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
- 17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
- 18 A sok erõlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
- 19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
- 20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és [csak] nézel reám!
- 21 Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
- 22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
- 23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élõ gyülekezõ házába;
- 24 De a roskadóban levõ ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendõben van, ne kiáltson-é segítségért?
- 25 Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szûkölködõ miatt nem volt-é lelkem szomorú?
- 26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
- 27 Az én bensõm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
- 28 Feketülten járok, de nem a nap hõsége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom.
- 29 Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
- 30 Bõröm feketül[ten hámlik le] rólam, és csontom elég a hõség miatt.
- 31 Hegedûm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.