Jób 21
Magyar Szent Biblia · 34 verses
- 1 Felele pedig Jób, és monda:
- 2 Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok [helyett.]
- 3 Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
- 4 Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserû a lelkem?
- 5 Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
- 6 Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
- 7 Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?
- 8 Az õ magvok elõttök nõ fel õ velök, és az õ sarjadékuk szemeik elõtt.
- 9 Házok békességes a félelemtõl, és az Isten vesszeje nincsen õ rajtok.
- 10 Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
- 11 Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az õ magzataik.
- 12 Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
- 13 Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba;
- 14 Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tõlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
- 15 Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük õt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk elõtte?
- 16 Mindazáltal az õ javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tõlem!
- 17 Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jõ rájok az õ veszedelmök! [Hányszor] osztogatja részöket haragjában.
- 18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
- 19 Isten az õ fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
- 20 Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
- 21 Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az õ hónapjainak száma letelt?!
- 22 Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz õ ítéli meg a magasságban levõket is!
- 23 Ez meghal az õ teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
- 24 Fejõedényei tejjel vannak tele, csontjainak velõje nedvességtõl árad.
- 25 Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
- 26 Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi õket.
- 27 Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
- 28 Mert ezt mondjátok: Hol van ama fõembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
- 29 Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik [sokat] utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
- 30 Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
- 31 Kicsoda veti szemére az õ útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
- 32 Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
- 33 Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok [mentek el] elõtte.
- 34 Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.