Márk 15
Magyar Szent Biblia · 47 verses
- 1 És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.
- 2 És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod.
- 3 És erõsen vádolják vala õt a fõpapok.
- 4 Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!
- 5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.
- 6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.
- 7 Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.
- 8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.
- 9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?
- 10 Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok.
- 11 A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.
- 12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?
- 13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt!
- 14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt!
- 15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.
- 16 A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot.
- 17 És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére,
- 18 És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!
- 19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt.
- 20 Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék.
- 21 És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.
- 22 És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.
- 23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el.
- 24 És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.
- 25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt.
- 26 Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.
- 27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl.
- 28 És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték.
- 29 Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;
- 30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl!
- 31 Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.
- 32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt.
- 33 Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.
- 34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
- 35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.
- 36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt.
- 37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.
- 38 És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada.
- 39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!
- 40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,
- 41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.
- 42 És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap,
- 43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.
- 44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tõle, ha régen halt-é meg?
- 45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.
- 46 Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.
- 47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.