3 Mózes 26 — Magyar Szent Biblia

1 Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kõszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok elõtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

2 Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.

3 Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek:

4 Esõt adok néktek idejében, és a föld megadja az õ termését, a mezõ fája is megtermi gyümölcsét.

5 És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken.

6 Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földrõl, és fegyver sem megy át a ti földeteken.

7 Sõt elûzitek ellenségeiteket, és elhullanak elõttetek fegyver által.

8 És közületek öten százat elûznek, és közületek százan elûznek tízezeret, és elhullanak elõttetek a ti ellenségeitek fegyver által.

9 És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket és szövetségemet megerõsítem veletek.

10 És réginél régibbet ehettek, és az új elõl is régit kell kihordanotok.

11 És az én hajlékomat közétek helyezem, és meg nem útál titeket az én lelkem.

12 És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.

13 Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földérõl, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.

14 Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek;

15 És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet:

16 Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.

17 És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek elõtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyûlölõitek, és fussatok, mikor senki nem kerget is titeket.

18 Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bûneitekért;

19 És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz.

20 És hiába fogy a ti erõtök, mert földetek nem adja meg az õ termését, s a föld fája sem adja meg az õ gyümölcsét.

21 Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bûneitekért.

22 És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfoszszanak titeket gyermekeitektõl, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok.

23 És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok:

24 Én is bizony ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bûneitekért.

25 És hozok reátok bosszuló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség [megrontásáért.] Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.

26 Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg.

27 És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok:

28 Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bûneitekért.

29 És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát.

30 És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem.

31 És városaitokat sivataggá teszem; szenthelyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok.

32 És elpusztítom [ezt] a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe.

33 Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel [ûzetlek] titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá.

34 Akkor örül a föld az õ szombatjainak az õ pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld és örül az õ szombatjainak.

35 Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok.

36 A kik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe gyávaságot öntök az õ ellenségeiknek földén, és megkergeti õket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elõl futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is õket.

37 És egymásra hullanak, mint a fegyver elõtt, pedig senki sem kergeti õket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek elõtt.

38 És elvesztek a pogány népek között, és a ti ellenségeitek földe megemészt titeket.

39 A kik pedig megmaradnak közületek, elsenyvednek az õ hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földén, sõt az õ atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.

40 Akkor megvallják az õ hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az õ hûtelenségökben, a melylyel hûtelenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak.

41 Bizony én is ellenökre járok, és beviszem õket az õ ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az õ körülmetéletlen szívök, és akkor az õ bûnöknek büntetését békével szenvedik:

42 Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemrõl, Izsákkal kötött szövetségemrõl is, Ábrahámmal kötött szövetségemrõl is megemlékezem, és e földrõl is megemlékezem.

43 A föld tehát pusztán hagyatik tõlük, és örül az õ szombatjainak, a míg pusztán marad tõlük, õk pedig békével szenvedik bûnöknek büntetését, azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megútálta lelkök az én rendeléseimet.

44 De mindamellett is, ha az õ ellenségeik földén lesznek is, akkor sem vetem meg õket, és nem útálom meg õket annyira, hogy mindenestõl elveszítsem õket, felbontván velök való szövetségemet, mert én, az Úr, az õ Istenök vagyok.

45 Sõt megemlékezem érettök az elõdökkel kötött szövetségrõl, a kiket kihoztam Égyiptom földérõl, a pogány népek láttára, hogy Istenök legyek nékik. Én vagyok az Úr.

46 Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, a melyeket szerzett az Úr õ maga között és Izráel fiai között a Sinai hegyen Mózes által.