Bírák 4
Magyar Szent Biblia · 24 verses
- 1 De az Izráel fiai azután is gonoszul cselekedének az Úrnak szemei elõtt, mikor Ehud meghalt.
- 2 Azért adá õket az Úr Jábinnak, a Kanaán királyának kezébe, a ki Hásorban uralkodott; seregének vezére pedig Sisera volt. Ez a pogányok [városában], Harósethben lakott.
- 3 És kiáltának az Izráel fiai az Úrhoz, mert kilenczszáz vas-szekere volt, és húsz esztendeig zsarnokoskodott az Izráel fiai felett erõszakkal.
- 4 Ebben az idõben Debora, a prófétanõ, a Lappidoth felesége volt biró Izráelben.
- 5 És õ a Debora-pálmája alatt lakott Ráma és Béthel között, az Efraim hegyén, és [ide] jöttek fel hozzá az Izráel fiai törvényre.
- 6 És elkülde és hivatá Bárákot, az Abinoám fiát, Kedes- Nafthaliból, és monda néki: Avagy nem parancsolta-é meg az Úr, Izráelnek Istene: Menj és vonulj fel a Thábor hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Nafthali és a Zebulon fiai közül?
- 7 És te ellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az õ szekereit és seregét, és kezedbe adom õt.
- 8 És monda néki Bárák: Ha velem jösz, elmegyek; de ha nem jösz el velem, én sem megyek.
- 9 Ki felele: Elmenvén elmegyek te veled, csakhogy nem a tied lesz a dicsõség az útban, a melyre mégy, mert asszony kezébe adja az Úr Siserát. És felkele Debora, és elméne Bárákkal Kedes felé.
- 10 Összegyûjté annakokáért Bárák Zebulont és Nafthalit Kedesbe, és elvive magával tízezer embert, és elméne vele Debora is.
- 11 A Keneus Héber pedig elvált a Keneusoktól, Hobábnak, a Mózes ipának fiaitól, és sátorát a Saanaim tölgyesénél vonta fel, mely Kedes mellett van.
- 12 Hírül vivék pedig Siserának, hogy Bárák, az Abinoám fia felvonult a Thábor hegyére.
- 13 Egybegyûjté azért Sisera minden szekereit, a kilenczszáz vas-szekeret, és egész népét, mely vele volt, a pogányok [városából], Harósethbõl, a Kison patakjához.
- 14 És monda Debora Báráknak: Kelj fel, mert ez a nap az, a melyen kezedbe adja az Úr Siserát! hisz [maga] az Úr vezet téged! És alájöve Bárák a Thábor hegyérõl, és a tízezer ember õ utána.
- 15 És megrettenté az Úr Siserát minden szekereivel és egész táborával fegyvernek élivel Bárák elõtt, anynyira, hogy Sisera leugrott szekerérõl, és gyalog futott.
- 16 Bárák pedig a szekereket és a tábort egész Harósethig, a pogányok [városáig] ûzé, és Siserának egész tábora elhulla fegyvernek éle miatt, még csak egyetlen egy sem maradt meg.
- 17 Sisera pedig gyalog futott Jáhelnek, a Keneus Héber feleségének sátoráig, mert béke volt Jábin között, Hásor királya között, és a Keneus Héber háznépe között.
- 18 És kiméne Jáhel Sisera elé, és monda néki: Jõjj be Uram, jõjj be hozzám, ne félj! És betére õ hozzá a sátorba, és betakará õt lasnakkal.
- 19 [Az] pedig monda néki: Adj kérlek innom egy kis vizet, mert szomjúhozom. És megnyita ez egy tejes tömlõt, és ada néki inni, és betakará õt.
- 20 És [az annakfelette] monda néki: Állj a sátor ajtajába, és ha valaki jõne és kérdezne, és ezt mondaná: Van-é itt valaki? mondjad: Nincsen!
- 21 Ekkor Jáhel, a Héber felesége vevé a sátorszöget, és põrölyt võn kezébe, és beméne õ hozzá halkan, és beveré a szöget halántékába, úgy hogy beszegezõdék a földbe. Amaz pedig nagy fáradtság miatt mélyen aludt vala, és így meghala.
- 22 És ímé, a mint Bárák ûzve [keresné] Siserát, Jáhel kiméne elébe, és monda néki: Jöszte és megmutatom néked az embert, a kit keressz. És beméne õ hozzá, és ímé Sisera ott feküdt halva, és a szög halántékában.
- 23 Így alázá meg Isten azon a napon Jábint, a Kanaán királyát az Izráel fiai elõtt.
- 24 Az Izráel fiainak keze pedig mind jobban ránehezedék Jábinra, a Kanaán királyára, mígnem kiirták Jábint, a Kanaán királyát.